Egyre hűvösebb van

A "kölcsönkertben" elkezdett potyogni az Idared, persze ehhez a hűvösebb napokon kívül az almamolyoknak is lehet némi köze. Szombaton nekiláttunk, hogy azokon a részeken ahol, már nincs semmi rendbe tegyük a kertet. Amíg mi kapáltunk, addig a lányunk összeszedett az Idared alól egy nagy vödör almát. Mivel ezek nem igazán tárolhatók, így megint lereszeltük és a tavalyi recept (Almatöltelék télirealapján befőztük. A birsalmánkon sajnos egy darab se maradt (a tűzelhalás miatt a legtöbb ágat erősen vissza kellet vágni). Szerencsére a naspolyát nem viselte meg annyira a tűzelhalás és az azt követő kúra, így itt még reménykedünk:

Bodzánk a madaraknak is nagyon ízlik, hogy nekünk is maradjon valami elkezdtük szedni. A délelőtt jelentős része alma reszeléssel telt, így most csak egy tálnyit szedtünk az aljáról, ahol gyorsan halad és a maradék szilvával együtt Sütőben készült bodzás szilvalekvárt csináltunk belőle.

Amióta hűlnek az esték egyre gyakrabb készül az ebéd vagy a vacsora a sütőben. Így készült a nagyon Zöldséges sólet karsttal vagy lecsós bab, még nem sikerült eldönteni mi legyen a neve.

 

A piacon találtunk egy szép porcelánbabát. Eddig nem vonzódtam különösebben a porcelánbabákhoz, de még nem találkoztam ilyennel, aminek a karjai és a lábai is porcelánból vannak (a többségnek a kéz- és lábfeje porcelán a karok, lábak, törzs tömött vászonból készülnek.) Nem tudtam ott hagyni. A ruháját a lányom  kérte, a babából pedig készül majd valami új, talán angyalka...

A kalappal együtt sajnos a haja is lejött, de majd ezt is megoldjuk valahogy.