Kék ég, napfény, vadkakukkfű, Kecskemét

Szombaton Kecskeméten jártunk a repülős napon. Nem vagyok a repülés és a haditechnika megszállottja, de ez a nap fantasztikus volt! Lányom 1 óra körül szólt, hogy ő még kb. 5-10 percig bírja és utána vége. (Akkor éppen a kiállított gépeket nézegettük. Fentről a nap, alulról a beton égetett, tömeg, hangzavar, a vizünk megmelegedett ... mélypont.) Gyorsan elindultunk árnyékot keresni. Az árnyékos helyek már foglaltak voltak, de találtunk egy helyet, ahonnan jobban lehetett látni a programot. Esernyőket árnyékolóra állítottuk és letelepedtünk a fűre. Vizes borogatás a tarkóra, csuklóra, bokára. Apát elküldtük, hogy szerezzen egy hűtött, nem diétás kólát* (cukor, koffein). Ekkor éreztük meg az illatot! Vadkakukkfű. Jókora foltokban mindenfelé, nemrég vághatták a "gyepet" és a folyamatos taposás is segített, hogy mindent betöltsön az illata. A kakukkfű nemzetség latin neve Thymus erőt, bátorságot jelent, amit a pilótáktól láttunk szintén ezekkel a szavakkal illethető. Végül mindenki kitartott és sikerült megnéznünk a Török Csillagokat (Apa ezt várta legjobban!). Megérte 5 óráig várni!

A vasárnap hűsöléssel és semmittevéssel telt, így csak egy Gyors zöldbabos tészta volt ebédre. Ezen kívül leginkább a hűtött joghurt és kefir fogyott.

A szombati hőguta után vasárnap este merészkedtünk ki először az udvarra, még mindig nagyon meleg volt... És ez azóta sem változott...

Hőség van! Az előrejelzések szerint egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási események. Sebaj itt a műhús! Őssejtekből sikerült egy hamburgerre való izomsejtet előállítani (itt, itt és itt). Színe nincs, íze, állaga nem igazán hasonlít a húsra, de megszületett. Néhány év(?) és indulhat a tömeggyártás. Nem ígérem, hogy holnaptól nem eszünk húst (ma Magyarosított svéd húsgombócot ebédeltünk), de megpróbálom csökkenteni a mennyiséget.