Hobbittá lenni egy napra

Részletek

Kategória: Archív Blog

Létrehozva 2013. január 13. (vasárnap) 15:22

Amikor először olvastam a Gyűrűk urát nehezen rágtam át magam az első 100-150 oldalon, nemigazán értettem mitől olyan más ez a könyv. Az események csendesen (szinte unalmasan) követik egymást. Később persze bőven van részünk izgalomban! Manapság a kedvenc részeim közé tartozik ez e nyugodt hobbit élet... Minek a felesleges rohanás, senki nem aggódik a koleszterin, szénhidrát bevitel miatt, sőt egy kis túlsúly sem hoz zavarba senkit. A mai napot (ami a népi megfigyelések szerint a tél leghidegebb napja) hobbit módra töltöttük, elelmélkedtünk mindazon amin csak akartunk, belesüppedtünk a csendes semmittevésbe és nagyokat ettünk (ebédre Töltött kacsa-t Szilvás, lilahagymás káposzta-val, uzsonnára Gyömbéres mandulás muffint Házi joghurt-tal). Köményes süteményünk lehetett volna gazdagabb, de azért gondolni kell a holnapra is...

"- Fáradj be, és igyál egy csésze teát! - nyögte ki nagy nehezen, miután mély lélegzetet vett.

- Egy kis sör jobban esnék, ha nem veszed zokon, jó uram! - mondta Balin, a fehér szakállú. - A süteményt azonban szívesen megeszem, mégpedig köményest kérnék, ha van.

- De még mennyi! - szaladt ki Bilbo száján a legnagyobb meglepetésére, és azon kapta magát, hogy már rohan is előbb a pincébe, egy korsó sört betölteni, aztán a kamrába, hogy két szép kerek köménymagos süteményt hozzon, amelyeket még aznap délután sütött azért, hogy legyen egy kis harapnivalója vacsora után." (J.R.R. Tolkien: A babó)