A harmadik adventi vasárnap
- Részletek
- Kategória: Archív Blog
- Létrehozva 2012. december 17. (hétfő) 20:12
Ismét nagyon rövid volt a hétvége. A felkészülés már pénteken megkezdődött, amikor vásároltunk 5 db pulykaszárnytövet. Impulzus vásárlás volt, hiszen azt még nem tudtam mi készül majd belőle. Pénteken este jutott eszembe, hogy szombaton délelőtt csak én dolgozok majd a családból, így illene valami rendes ebédet készíteni.Abból nem lehet baj, ha megsütjük a pulykát, de azért próbáltam előkészíteni amennyire lehet, hogy minél kevesebbet kelljen bíbelődni másnap. (Már így is túlzsúfoltnak tűnt a szombat délelőtt az otthonmaradóknak: tej vásárlás a piacon, elnézni a turkálóba, bevásárolni a lista alapján - a legtávolabbi üzletben.) Reggel gyors magyarázat a pulykához: 11-kor begyújtjátok a sütőt, ebbe az előkészített edénybe átrakjátok a húst, páclevet is! és el ne felejtsétek megsózni mert az nincs rajta, fél órát sütitek fedő alatt, ha már nem véres, akkor fedő le és pirítjátok amíg elkészül.
A délelőtti programot még kibővítették egy gyors takarítással és fahordással a kandallóhoz... Lehet, hogy a "pihenősök" többet dolgoztak, mint én? A Pácolt sült pulykaszárnytő nagyon jól sikerült, már csak a maradék kettőről sikerült fényképet készíteni:
Délután hagytuk apát kicsit szusszanni, addig egy hobbikészletből elkészítettük Idát és Michelt. A csomag a ragasztón és ollón kívül minden szükséges alapanyagot tartalmazott és úgy látszott fél óra alatt elkészülünk. Ez lehet, hogy így van ha egy ember készíti, de nekünk így kettecskén közel másfél óra kellett. Nem haladtunk túl jól, de nagyon jól szórakoztunk, mindig az a darabka tűnt el amire szükség volt:) Most a rénszarvassal együtt őrzik a lucabúzát.
Vasárnap lustálkodás az ágyban, reggeli a tv előtt. A Merida elég hosszú film, de nehéz abbahagyni, így a délelőtt jelentős része oda. Csináljunk gyorsan valami ebédet, két szárnytő hármunknak nem elég, legyen belőle Zöldséges pulykaleves! (A megmaradt csontokból később csinálhatunk karácsonyi mártást.) Gombapörkölt jó lesz másodiknak - hurrá, akkor van idő kivágni a keksznyomda betűit. (A keksznyomda még a hét közepén megérkezett azóta sóvárogva néztem és alig vártam, hogy kipróbáljam.) Az útmutató szerint legjobb, ha egy keskeny ollót használunk erre a célra és minden oldalról levágjuk a visszamaradt összekötő darabkákat. Hozzáláttam a legkeskenyebb ollónkkal, majd egy kis ügyetlenkedés után szépen kivágtam a nyomdákat a konyhai kiskéssel, ami sokkal haladósabbnak bizonyult. Így sikerültek az első Linzertésztás kekszek adventi felirattal:
