2015.04.26

Részletek

Kategória: Archív Blog

Létrehozva 2015. április 26. (vasárnap) 15:06

Tavaszodik. A kerti munkákkal szépen lassan haladunk. Most borul és nagyon szorítok, hogy essen... A répa és a zöldség több, mint egy hónapja a földben vannak és még nem látni a sorát. Locsolgatjuk időnként, de az nem vetekszik a szép csendes áztató esővel.

Mostanában két könyvet is olvastam ami egy elképzelt jövőben játszódik (1) Lois Lowry: Az emlékek őre és (2) Ben Elton: Vak világ az első inkább az ifjúsági a második a felnőtt regény. Lássuk, milyen magyarázattal szolgálnak a klímaváltozást illetően:

(1) "- De mi lett azokkal a dolgokkal? A hóval meg a többivel?

-Éghajlat-szabályozással eltüntették őket. A hó megnehezítette a táplálékelőállítást, behatárolta a mezőgazdasági termelésre alkalmas időszakot. A kiszámíthatatlan időjárás néha szinte lehetetlenné tette a szállítást. A hóra nem volt szükség, ezért kiiktatták, mikor áttértünk az egyenlétre.

A dombokra is ez a sors várt - folytatta az öreg. Megnehezítették a javak szállítását. Lelassították a teherautókat, buszokat. Így hát...

Vízszintes kézmozdulatot tett, mintha a dombokat egyetlen intéssel tüntették volna el.

_ Egyenlét."

(2)"- Nem a szén-dioxid okozta, hogy a bolygót ellepte a víz. Hanem Isten- jelentette ki a narrátor határozottan.

A film arról szólt, hogy az emberiség a mérhetetlen hiúságában magára vállalta, hogy ők a felelősek a saját elpusztításukért, és az emberi gonoszság miatti jogos isteni bosszút egy bizonyos üvegházhatásnak tulajdonították.

- A puszta magyarázat nem volt elég nekünk - folytatta a vészjósló hang. _ Mi lehetne egyértelműbb? Az ember gonosz volt, Isten megbüntette. Hé, ez ilyen egyszerű. De nem, ebben az istentelen korban az úgynevezett tudósoknak más ötletük támadt. Azt mondták, hogy az áradásokat a Nap hője miatt megolvadó sarki jég számlájára kell írni, s ez a hő az olaj hajtotta motorok miatt szorult be a Föld légkörébe. Igen, rendben. Valóban ez történt? Szerintem nem."

A házasságról:

(1) - Neked nincs házastársad? Nem igényelhetsz házasítást?

Bár felmentést kapott a tapintatosság szabálya alól, félt, hogy túllőtt a célon. Az örökítő azonban mindig arra biztatta, hogy kérdezzen bátran, és mindaddig a legszemélyesebb kérdéseken sem ütközött meg.

Most is csak elnevette magát.

- Nem tiltja a szabály, hogy igényeljek. Volt is házastársam. Elfelejtetted, milyen öreg vagyok, Jonas. A volt házastársam már a gyermektelen felnőttek között lakik.

- Hát persze...

Jonas valóban megfeledkezett az örökítő koráról. A közösségben a felnőttek élete megváltozott, mikor már nem volt szükség rá, hogy családegységben éljenek. Jonas tudta, hogy ha ő és Lily független felnőttekké érnek, Apa és Anya is átköltöznek majd a gyermektelenek közé."

(2) " A házasság jó. Épp ezért mondani sem kellett, hogy minél több házasságban volt egy illetőnek része, annál jobb, annál szentebb és annál szeretettel telibb az adott személy."

A könyvekről:

(1) " A berendezés legszembetűnőbb része azonban a könyvgyűjtemény volt. Otthon Jonaséknál csak azok a kézikönyvek álltak a polcon, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak: egy szótár meg a vaskos közösségi információs kötet, ami tartalmazta minden hivatal, gyár, épület és bizottság adatait. No és természetese a Szabályok Könyve.

Jonas az otthoniakon kívül még soha nem látott más könyveket. Nem is tudott róla, hogy léteznek más könyvek.

Ennek a szobának a falait mennyezetig érő, teli könyvespolcok takarták el. Könyvek százai, talán ezerei sorakoztak rajtuk, fényes betűs gerincüket mutatva Jonas felé."

(2) " A helyiség többi része telis-tele volt könyvekkel. Régi, nagyon régi könyvekkel. Az asztalnál ülők épp csak felpillantottak, amikor Cassius belépett, annyira lekötötte őket a tevékenységük. Mindannyian egy-egy könyv fölé görnyedtek, és néha-néha ittak egy korty teát vagy bort.

- Ez az egyik olvasóterem - magyarázta Cassius suttogva.

Trafford egy pillanatig elgondolkodott, miért suttog Cassius. Furcsa volt bárkit is nem teli tüdőből ordítva hallani, és már észrevette, hogy a helyiség el van szigetelve a külvilágtól. Aztán rájött, hogy Cassius nem akarta megzavarni az asztalnál ülőket, akik koncentráltak.

Trafford megborzongott. Soha senki nem szokott koncentrálni.

Egyetlen képernyő sem maradt ugyanannál a képnél pár másodpercél hosszabb időre, és egyetlen beszélgetés sem maradt ugyanannál a témánál ennél több ideig. (...) És itt, ebben a furcsa helyiségben, mégsem volt más, csak koncentrálás. Csendes, feszült koncentrálás. Trafford a világon semmi másra nem vágyott jobban, mint hogy csatlakozzon ezekhez az emberekhez, akik az asztal körül ültek."

Rajta! Nyissunk ki mi is egy üveg pezsgőt, készítsünk egy Gyors nyúlvacsorát, szedjünk egy csokor gyöngyvirágot, vegyünk elő egy könyvet és mentsük meg a világot :)