Pesto petrezselyemzölddel és tökmaggal

 

A petrezselymes, diós pestot a Paprikán láttam valamikor, már nem emlékeszem mi volt a műsor (sorozat) címe. Egy házaspár Olaszország valamely szép vidékén, igen mutatós konyhában és csodálatos kertbe "ütött össze" néhány gyors olasz ételt. Kipróbáltuk a pesto változatot és nagyon ízlett mindenkinek. Legtovább az elkészítésében a tészta kifőzése tart. Amikor a piacon nagy csokor zöldségzöldet láttam meg eszembe jutott, hogy ismét meg kellene csinálni.

Az elkészítési időt nagyban megnöveli azonban, ha nincs kéznél dióbél. Talán próbáljuk meg tökmaggal, íme az eredmény :

A tésztának föltettem melegedni a vizet, közben száraz serpenyőben megpirítottam kb. egy maréknyi tökmagot. Két csokor petrezselyemzöldet megmostam és nagyobb darabokra vágtam. A petrezselyemzöldet, az időközben megpirult tökmagot, sót, borsot, egy kiskanálnyi darált nyers csípőspaprikát és kb. fél decinyi olajat a botmixer edényébe tettem és jó alaposan összedolgoztam, ha nem megy könnyen akkor még lehet olajat adni hozzá. A pestók olívaolajjal készülnek, de ez a változat teljesen tökélet napraforgó olajjal (tudja valaki miért nem lehet már repceolajat kapni?) is, ha netán van tartalékban tökmagolaj az sem ronthatja el. Mire kellően lágy, krémes szószt kaptam forrott a víz. Nyolc perc főzés a tésztának, sajt reszelés, tészta leszűrése, keverés kész.

Ha marad pesto, azt belenyomkodom - lehetőleg légmentesen - egy kisebb üvegbe, így sokáig eltartható a hűtőben. Pirítósra kenve is nagyon finom.